Videók

Mi a téridő?

A XIX. század végének nagy rejtélyét jelentette az a kísérletekben megfigyelt tény, amely szerint bármilyen sebességgel mozgunk is egy fényforráshoz képest (vagy mozog a fényforrás hozzánk képest), az általa kibocsátott fényhullámok sebessége minden esetben ugyanannyinak – körülbelül 300 000 kilométer/másodpercnyinek – adódik.

Albert Einstein 1905-ben közölt speciális relativitáselmélete vetette fel a rejtély feloldásaként, hogy a világunkban a sebességek összeadásának szabálya a fénysebességhez közelítve más kell, hogy legyen, mint a hétköznapi kis sebességeknél. Mivel egy mozgó test sebességét az általa megtett út és az eltelt idő hányadosaként mérjük, a sebességösszeadás megváltozása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a megfigyelő, a sebességétől függően, a térbeli távolságokat és az eltelt időtartamokat más értékűeknek méri. A mért távolságok és időtartamok sebességfüggő megváltozása továbbá azt is jelzi, hogy a térbeli és időbeli mozgás egymástól nem függetlenek (az események időbeli és térbeli távolsága is hasonló képletek szerint változik és számolható), így érdemes 3 térbeli és 1 időbeli koordináta helyett inkább az ún. “téridő” 4 koordinátájáról beszélni.

Einstein a relativitáselméletében a sebességösszeadás, valamint a távolság- és időtartam mérésének sebességfüggő képleteit adta meg. Javasolt képletei, valamint a fizikai jelenségek einsteini értelmezése máig kiállt minden kísérleti próbát, és a modern fizika alapjává vált. Nincs szükség azonban sem az einsteini képletek, sem az összefüggő tér és idő (a “téridő”) fogalmának hétköznapi használatára mindaddig, amíg nem a fénysebességet megközelítő mozgások leírása a célunk.

A téma iránt érdeklődőknek “Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete” című könyvének kapcsolódó fejezeteit ajánljuk.

Megosztás